Alapszabály

Alapszabály

Vakok és Gyengénlátók Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete

Alapszabálya

 

Jelen okirat a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Pk.T.62.880/2004. szám alatt nyilvántartásba vett Vakok és Gyengénlátók Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete 2004. április 15. napján aláírt, majd 2004. május 17. napján, 2007. március 26. napján, 2007. szeptember 3. napján, 2010. március 1. napján, 2010. október 12, 2012. március 21. napján tartott közgyűlés által meghozott határozatok alapján 2012. március 26. napján, majd 2015.  április 27. napján módosított Alapszabályának a 2019. április 15. inapjával módosuló rendelkezéseivel egységes szerkezetbe foglalt hatályos szövegét tartalmazza.

 

Preambulum

 

A Vakok és Gyengénlátók Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesületének közgyűlése

  1. a) figyelemmel az 1918-ban megalakult Vakok Szövetsége és a 2004-ben önálló jogi személyiséggel bejegyzett jogutód szervezet, a Vakok és Gyengénlátók Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete által elért eredményekre;
  2. b) törekedve azok megőrzésére;
  3. c) biztosítandó a töretlen fejlődés fenntartását és folytatását;
  4. d) biztosítandó a szervezet törvényes és folyamatos működését;
  5. e) törekedve a 2004. évben bekövetkezett szervezeti átalakulás eredményeinek fenntartására, fejlesztésére;
  6. f) elősegítendő a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését a meghatározott célkitűzéseknek megfelelően;
  7. g) figyelemmel arra, hogy Magyarországon 2010. évet követően megváltoztak a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályok;
  8. h) Kiállva a “semmit rólunk, nélkülünk”, az egyetemes tervezés, valamint az ésszerű alkalmazkodás elvének, továbbá az egyenlő hozzáférés jogának maradéktalan érvényesülése mellett;
  9. i) az Egyesület meglevő és fejleszthető közhasznú tevékenységének és közfeladatának ellátása érdekében;
  10. j) a látássérült személyek érdekeinek védelmére demokratikus eljárásában a következő alapszabályt alkotja.

 

Általános rendelkezések

 

1.§ (1) Az Egyesület neve:

 

Vakok és Gyengénlátók Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete

 

(2) Rövidített neve: nincs

(3) Idegen nyelvű elnevezése: nincs

(4) Székhelye: 9024. Győr, Bartók Béla út 23. Fsz. 4.

(5) Hatóköre: megyei (Győr-Moson-Sopron megye közigazgatási területe)

(6) Fő tevékenysége: érdekvédelem, érdekképviselet

(7) Pecsétje: hosszúkás alakú, felirata: „Vakok és Gyengénlátók alatta Győr-Moson-Sopron Megyei alatta Egyesülete” alatta 9024 Győr, Bartók B. u. 23. alatta Adószám: 18980732-1-08” feliratok olvashatók, bal oldalán Magyarország címere látható.

(8) Az Egyesület jogi személy, saját nevében jogokat és kötelezettségeket vállalhat, perelhet és perelhető.

(9) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól nem fogad el.

Közvetlen politikai tevékenységnek minősül a párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése; nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése.

(10) Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

(11) Az Egyesület alapszabályában is kinyilvánítja, hogy érdekelt abban, hogy a Látássérültekkel foglalkozó állami és önkormányzati intézmények, civil szervezetek és alapítványok országos érdekképviseleti szövetségbe tömörüljenek és ahhoz maga is csatlakozik.

(12) Az egyesületi célok és feladatok minél hatékonyabb megvalósítása érdekében a tagok önkéntes kezdeményezésére az Egyesületen belül kistérségi érdekvédelmi csoportok hozhatók létre és működtethetők.

(13) Az Egyesület egyes szolgáltatásainak igénybevételére jogosult pályázatot kiírni. A pályázati kiírásokat az Egyesület irodájában és honlapján (www.gyorivakok.hu) köteles közzétenni. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell, hogy a megpályázott szolgáltatások igénybevételére benyújtott pályázatok elbírálásánál az Elnökség milyen szempontok alapján hoz döntést. A pályázat eredményéről a pályázókat a meghirdetett módon és névre szóló levélben kell értesíteni.

(14)Az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat kérelemre lehet igénybe venni. A beérkezett kérelmeket az Egyesület Elnöksége összesíti és rangsorolja aszerint, hogy azok teljesítése mennyiben szolgálja az Egyesület célkitűzéseit. A kérelmezők az Elnökség által kialakított sorrend szerint, a felhasználható vagyon és a rendelkezésre álló dologi eszközök mértékétől függő mennyiségben juthatnak hozzá az igényelt szolgáltatásokhoz.

(15) Az Egyesület köteles a szolgáltatásait bárki számára hozzáférhetővé tenni. A szolgáltatásokról tájékoztatást a Ectv. 37.§ (3) alapján a szervezet irodájában, valamint honlapján (www.gyorivakok.hu) lehet kérni. Az Egyesület kiemelt figyelmet fordít arra, hogy közhasznú szolgáltatásait a működési területén élő más fogyatékos személyek is igénybe tudják venni.

(16) Az Egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

(17) Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

(18) Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez.

(19) A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

Az Egyesület képviselete

 

2.§ (1) A képviselet formái:

  1. a) általános;
  2. b) különös.

(2) Az Egyesület általános, önálló és törvényes képviselője az elnök. Akadályoztatása esetén az alelnök az Elnököt meghatalmazás nélkül helyettesíti és a képviseletet is ellátja.

(3) Az elnök képviseleti joga különös, amely a bankszámla feletti rendelkezésre is kiterjed.

 

 

Az Egyesület célja, közhasznú tevékenysége, közfeladata

 

3.§ (1) Az Egyesület következetesen törekszik a tevékenységi körébe tartozó feladatoknak a tagok érdekével összhangban való végrehajtására, a célokat közhasznú tevékenységként, e tevékenység kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgálja. E tevékenység folytatását közhasznú szervezet formájában végzi

(2.).Az Egyesület célja, hogy ellássa a működési területén élő vakok és gyengénlátók egyéni és kollektív érdekvédelmét, ezen belül módot nyújtson számukra az érdekeik kifejezésére, lehetőséget teremtsen azok érvényesítésére és ellássa érdekképviseletüket.

(3.) Az Egyesület elsősorban a működési területén élő vak, vagy gyengénlátó (a továbbiakban együtt: Látássérült) személyek érdekeinek védelmét és képviseletét, életviteli nehézségeik és problémáikkal kapcsolatos ügyek intézését vállalja, nevesítve:

  1. a) valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlásának elősegítése, védelme és biztosítása minden látássérült személy számára, és a velük született méltóság tiszteletben tartásának előmozdítása, ezen belül képviseli és védelmezi a Látássérültek érdekeit más szervek előtt, szükség esetén segítséget nyújt a jogsérelmek orvoslásához, életviteli nehézségek leküzdéséhez;
  2. b) a látássérült személyekre vonatkozó jogszabályok végrehajtásának megyei és országos szintű elősegítése, az Egyesület tagjai társadalmi összefogása, érdekvédelmük ellátása, természetes személy tagjai habilitációjának és rehabilitációjának előmozdítása. E célok megvalósítása érdekében – figyelembe véve az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény követelményeit – az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi (4)-(23) bekezdés, amelyeket az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódóan lát el (24) bekezdés.

(4) Feltárja azokat a lehetőségeket, feltételeket és eszközöket, amelyek a vak és gyengénlátó emberek számára a látássérülésből eredő hátrányok leküzdését, a társadalomba való minél teljesebb integrálódásukat szolgálják.

(5) Véleményt nyilvánít, előterjesztést tesz a látássérült személyeket érintő ügyekben az állami, megyei és társadalmi szerveknél, közreműködik a vak és gyengénlátó embereket érintő rendelkezések kidolgozásában, végrehajtásában.

(6) Együttműködik az állami, megyei és társadalmi szervezetekkel, a különböző felekezetek karitatív szolgálataival, más fogyatékossággal élő személyek érdekképviseleti szervezeteivel, a látássérült emberekről gondoskodó intézményekkel, az őket foglalkoztató munkáltatókkal, minden személlyel. Olyan koordinációs tevékenységet fejt ki, amely biztosítja a rendelkezésre álló állami és társadalmi erők szervezett felhasználását.

(7) Kapcsolatot tart fenn hazai és külföldi társ szervezetekkel és részt vesz ezen szervezetek munkájában, együttműködik a hasonló célkitűzéseket megvalósító intézményekkel,

(8) Az Egyesület céljai megvalósítása végett a működési területén élő Látássérültek érdekében – a közhasznú szervezetekről szóló 2011. évi CLXXV, a 2011. évi CLXXXL, valamint a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyv alapján az Alpontjaiban meghatározott alábbi tevékenységet végzi:

  1. betegségmegelőzési tevékenység;
  2. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása;
  3. képességfejlesztési, ismeretterjesztési feladatok ellátása;
  4. kulturális tevékenység;
  5. a Látássérültek, mint hátrányos helyzetű csoport társadalmi esélyegyenlőségét fejlesztő tevékenység;
  6. munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások biztosítása.

(9) Figyelemmel kíséri a vak és gyengénlátó gyermekek helyzetét, sajátos igényeikhez és szükségleteikhez igazodó, korai gondozását, óvodai és iskolai fejlesztését, oktatását, és szorgalmazza a tanköteles korúak megfelelő helyen történő beiskolázását.

(10) Előmozdítja a felnőtt korban látásukat vesztett személyek elemi rehabilitációját.

(11) Segíti a látássérült emberek továbbtanulását, és a részükre munkalehetőséget biztosító képzéseket.

(12) Küzd azért, hogy a munkát vállaló vagy munkára váró látássérült személyek képességüknek és végzettségüknek megfelelő munkakörben dolgozhassanak.

(13) Keresi az új munkalehetőségeket és foglalkoztatási területeket, a megszerezhető szakmákat pedig igyekszik megőrizni szakmai tanfolyamok szervezésével, továbbá munkaerő-közvetítést végezhet, egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújthat.

(14) Szervezi a látássérült személyek életvitelét könnyítő segédeszközök kölcsönzését. Támogatja új segédeszközök felkutatását, fejlesztését és beszerzését.

(15) Figyelemmel kíséri a látássérült személyeket érintő jogszabályi környezet alakulását és véleményezi azokat. Kezdeményezi a vak és gyengénlátó emberekre vagy családjaikra nézve kedvező intézkedések megtételét és a számukra hátrányt okozó rendelkezések megszüntetését.

A látássérült emberek nagyobb csoportját érintő ügyekben eljárást kezdeményezhet bíróságok és egyéb hatóságok előtt, illetve szükség esetén ott képviseli őket. Az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál kérelmet terjeszthet elő közérdekű igényérvényesítőként a vak és gyengénlátó embereket érintő hátrányos megkülönböztetésnek minősülő esetekben. Bíróságok előtt, jogszabály irányadó rendelkezései alapján, közérdekű keresetet indíthat, illetőleg közigazgatási eljárásban ügyfélként léphet fel.

(16) Az Egyesület önállóan vagy együttműködve kiemelt gondot fordít szolgáltatásai működtetésére, figyelemmel azok költséghatékony üzemeltetésére (17) bekezdés.

(17) A látássérült személyek rehabilitációja, tájékoztatása és kulturális igényeinek kielégítése céljából:

  1. információs és tanácsadói szolgálat létrehozása, működtetése annak érdekében, hogy a felmerülő igényeket az Egyesület koordinálni tudja;
  2. felvilágosító tevékenység, rendszeres tájékoztatás szervezése mind a tagok, mind a közvélemény felé;
  3. c) Braille nyomtatást vállal;
  4. d) Hírleveleket küld, amelyben rendszeresen közzéteszi programjait, tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, valamint a testületi szervek határozatait, az elnökség beszámolóját, a közhasznúsági mellékletet;
  5. e) az Egyesület egyéb rendszeres kiadványokat is megjelentethet
  6. f) elősegíti a működési területén élő Látássérültek rehabilitációját, oktatását, művelődését és társadalmi integrációját;
  7. figyelemmel kíséri és elősegíti a működési területén élő felnőtt korban megvakult
  8. személyek elemi rehabilitációját, társadalmi integrációját.
  9. elemi rehabilitációs központot üzemeltethet;
  10. tanfolyamokat, szakköröket, ismeretterjesztő előadásokat, kulturális rendezvényeket és kirándulásokat, szakmai utakat szervez.

(18) Támogatja a látássérült személyek tömeg- és versenysportját, elősegíti új sportágak bevezetését.

(19) A látássérült személyek biztonságos közlekedése, valamint az info-kommunikációs akadálymentesség megvalósítása érdekében együttműködik a különböző állami, megyei és társadalmi szervekkel, az érintett szolgáltatókkal, hogy minél szélesebb körben megvalósuljon az egyenlő esélyű hozzáférés.

(20) Elősegíti a látássérült személyek minél szélesebb körű és színvonalas üdültetését.

(21) Tanulmányokat, tájékoztatókat ad ki, előadásokat, képzéseket, programokat szervez, amely által információt szolgáltat a látássérült személyeknek adható segítség formáiról, módjairól. Kiállításokat, szemléletformáló programokat szervez a vak és gyengénlátó emberek életéről, munkakörülményeiről és társadalmilag hasznos tevékenységéről, hogy ezáltal is előmozdítsa a látássérült személyek társadalmi integrációját. Ezen célok érdekében igénybe veszi a tömegkommunikációs eszközöket.

(22) Elismerő oklevelet adományoz azoknak, akik kiemelkedő munkásságot fejtenek ki a látássérültek érdekében. Az oklevél adományozásának szabályzatát az elnök készíti el és az elnökség fogadja el.

(23) Részt vesz a megváltozott munkaképességű személyek, különösen a látássérült munkavállalók foglalkoztatásában.

(24) Az Egyesület közfeladatai:

  1. a) Az Egyesület céljai megvalósításával az 1990. évi LXV. törvény 8. § és az 1993. évi III. törvény 58., 58/A., és 63/C. §-aiban meghatározott önkormányzati feladatokat is felvállal.

–  A látássérültek vonatkozásában közreműködik az alapfokú nevelési és oktatási feladatok ellátásában, a szociális ellátás megvalósításában, valamint a közművelődési- és sporttevékenység fejlesztésében, támogatásában.

– Személyes gondoskodást nyújtó intézményt (rehabilitációs központ) tarthat fent, továbbá a támogató szolgálatok útján közreműködik a házi segítségnyújtás szakszerű megvalósításában.

  1. b) A látássérültek foglalkoztatásának elősegítése a Foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 6. § és 16. § szerint;
  2. c) A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítása személyes segítség nyújtásával a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény (Továbbiakban Fot.) szerint;
  3. d) Leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak védelme az alapvető jogok Biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 1. § (2) bekezdésének d) pontja szerint;
  4. e) Gondoskodás a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítéséről, a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló intézményrendszer működtetéséről a Fot. § (5) bekezdése szerint;
  5. f) A rehabilitáció folyamatában közreműködő szervezetekkel, személyekkel való együttműködés, a rehabilitációs tevékenységük figyelemmel kísérése a Fot 21. § c) pontja szerint;
  6. g) A szolgáltatást nyújtó szervezetekkel és az általuk nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok, információk gyűjtése a fogyatékos személyek, családtagjaik, segítőik tájékoztatása érdekében a Fot 21. § g) pontja szerint;
  7. h) Az Egyesület közhasznú céljai megvalósítása érdekében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben és más kapcsolódó jogszabályokban meghatározott feltételek fennállása esetén

– szociális alap- és szakosított ellátásokat nyújtó intézményeket alapíthat, működtethet, vagy annak fenntartásához hozzájárulhat. Ennek keretében az egyesület rehabilitációs központot hozott létre;

– meghívás vagy pályázat, illetve saját kezdeményezése alapján részt vehet új ellátási formák modellkísérleteiben;

– segédeszközöket adományoz, egyéb természetbeni támogatást nyújt a működési területén élő látássérültek számára, a Látássérültek társadalmi integrációjának elősegítése érdekében;

– támogató szolgálatot hozhat létre, működtethet vagy ahhoz csatlakozhat, fenntartásában közreműködhet;

– esetenként pénzbeli adományban részesíti a szociálisan erre rászoruló látássérült sorstársakat;

– alternatív munkaerő-piaci szolgáltatásokat végezhet, és erre akkreditáltathatja magát.

– felnőttképzési szervvé akkreditáltathatja magát;

– közreműködik az infrastrukturális és infokommunikációs akadálymentesítésben, véleményez, javaslatokat tesz és szakértési feladatokat lát el.

  1. i) A tudatosság növelése a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény (Továbbiakban ENSZ Egyezmény) 8. cikk szerint;
  2. j) Támogatja a habilitációhoz és rehabilitációhoz kapcsolódó, a fogyatékossággal élő személyek számára tervezett támogató-segítő eszközök és technológiák elérhetőségét, ismeretét és használatát az ENSZ Egyezmény 26. cikk 3. pontja szerint;
  3. k) Annak biztosítása, hogy a látássérültséggel élő személyek hozzáférhető formában jussanak hozzá a kulturális anyagokhoz az ENSZ Egyezmény 30. cikk a) pontja szerint;
  4. l) Valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlásának előmozdítása, védelme és biztosítása valamennyi fogyatékossággal élő személy számára, és a velük született méltóság tiszteletben tartásának előmozdítása az ENSZ Egyezmény 1. cikk szerint;
  5. m) Figyelembe veszi a fogyatékossággal élő személyek emberi jogainak védelmét és előmozdítását valamennyi politika és program során az ENSZ Egyezmény 4. cikk 1. c) pontja szerint;
  6. n) Hozzáférhető információkat biztosít a fogyatékossággal élő személyek számára a közlekedést segítő eszközökről, a készülékekről és segédeszközökről, ideértve az új technológiákat, csakúgy, mint a segítségnyújtás, támogató szolgáltatások és szolgálatok más formáiról az ENSZ Egyezmény 4. cikk 1. h) pontja szerint;
  7. o) Hozzáférhetőség az ENSZ Egyezmény 9. cikk szerint;
  8. p) A fogyatékossággal élő személyeknek a minőségi mobilitási támogatásokhoz, eszközökhöz, segítő technológiákhoz, valamint a személyes segítségnyújtás különböző formáihoz és a közvetítőkhöz való hozzáférésének megkönnyítése, beleértve azok elérhető áron történő rendelkezésre bocsátását az ENSZ Egyezmény 20. cikk b) pontja szerint;
  9. q) Az információhoz való hozzáférés az ENSZ Egyezmény 21. cikk szerint;
  10. r) Elősegíti a Braille-írás, az alternatív írásmódok, az alternatív és augmentatív módok, a kommunikáció, a tájékozódás és a közlekedés formáinak és eszközeinek elsajátítását, valamint a kortársi támogatást és mentorálást az ENSZ Egyezmény 24. cikk a) pontja szerint.

(25) Az Egyesület a közhasznú tevékenysége és a közfeladatai ellátása érdekében közérdekű önkéntes tevékenységet szervezhet, továbbá ilyen tevékenység keretében önkénteseket fogadhat, és önkéntes tevékenység kedvezményezettje lehet.

Az Egyesület tagjai

 

4.§ (1) Az Egyesület tagsága rendes és pártoló tagokból áll.

 

Az Egyesület rendes tagja lehet:  az a személy, aki az Egyesület működési területén él és vaknak, vagy gyengénlátónak minősül, nem cselekvőképtelen és nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, s írásban a tagfelvételét – belépési nyilatkozat kitöltésével – az Egyesület Elnökétől kéri.

A 14.  életévet be nem töltött személy egyesületi tagságához a törvényes képviseletet ellátó személyek nyilatkozata szükséges, a 14. életévet betöltött de még kiskorú személyek nyilatkozatához a törvényes képviselő  hozzájárulása szükséges.

 

Tagfelvétel szempontjából az a személy, akinek látáscsökkenése Masche-táblázat szerint a 67%-ot eléri vagy meghaladja, de a 95%-ot nem éri el, gyengénlátó, az pedig, akinek látáscsökkenése a 95%-ot eléri vagy azt meghaladja, vaknak minősül.

b). Az Egyesület pártoló tagja lehet: mindazon természetes vagy jogi személy, aki vagy, amely az Egyesület céljával, tevékenységével egyetért, és azt anyagilag, szolgáltatás térítésmentes nyújtásával, vagy más módon támogatni, segíteni kívánja, és írásban jelentkezési szándékát az Egyesület Elnökségének bejelenti. Az Elnökség a jelentkezés elfogadásáról névre szóló pártoló tagsági kártyát állít ki.

(2) A tagot írásbeli kérelem (belépési nyilatkozat) kitöltése alapján az Elnök veszi fel, és a tagsági viszony keletkezését, fennállását sorszámozott, fényképpel ellátott igazolvány kiállításával igazolja.

Az a) pontban megjelölt személy a kérelemhez mellékelni köteles szemész szakorvos 30 napnál nem régebbi keletű igazolását a látáscsökkenés mértékéről, vagy a vakok személyi járadékának folyósításáról, illetve a látásfogyatékosságot megállapító, a fogyatékossági támogatás folyósításáról szóló határozat másolatát.

A b) pontban megjelölt nem természetes személy jelentkezési nyilatkozatához csatolja azon dokumentumok másolatát, amelyek működését és képviseleti jogosultságát igazolják.

 

A tagsági jogviszony megszűnése

 

5.§ (1) A tagsági jogviszony megszűnik

 

  1. kilépéssel;
  2. tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával
  3. kizárással;
  4. elhalálozással;
  5. törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével;
  6. az Egyesület megszűnésével.

 

(2) Bármely tag az egyesületi tagságát indokolás nélkül az Egyesületből történő kilépésre irányuló írásbeli nyilatkozattal megszüntetheti. Ezen nyilatkozatot a tag joghatályosan az Elnöknek címezve teheti meg. Az Elnök a kilépési nyilatkozat kézhezvételével egyidejűleg törli a tagot a tagnyilvántartásából.

(3) Azt a tagot, aki meghatározott tagdíjfizetési kötelezettségét 1 évnél hosszabb időn át nem teljesíti, illetve elmulasztja, és ennek az Elnök által küldött írásbeli felhívás ellenére sem tesz eleget 30 napon belül, a Közgyűlés határozatával dönt a tagsági jogviszony felmondásáról.

(4) A Közgyűlés alapján határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi, tagsági jogviszonyából eredő jogosultságát az Egyesület kárára visszaélve gyakorolja, így különösen: ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít, illetve  jogszabályt,  az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. Kizárásról csak  ezen  alapszabályban szabályozott  kizárási eljárás lefolytatását követően lehet dönteni. Kizárási eljárást bármely egyesületi tag vagy  egyesületi szerv kezdeményezhet.

(5) A kizárási eljárásban csak azt követően hozható meg a kizárásról szóló határozat, ha a határozattal érintett személyt meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előadására és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére. Amennyiben az érintett tag ezen lehetőséggel nem él, a kizárási eljárás távollétében és a rendelkezésre álló adatok alapján befejezhető. A kizárásról szóló határozatot írásba kell foglalni és indoklással kell ellátni, amelynek tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

(6) Az Elnök a tag elhalálozásáról, a tag cselekvőképtelenné válásáról történt tudomásszerzést követően az elhunyt vagy a cselekvőképtelenné vált tagot az Egyesület tagnyilvántartásából törli.

(7) A kizárást kimondó határozat ellen az érintett tag 15 napon belül halasztó hatályú panasszal élhet az Egyesület  elnökségéhez.

(8) Az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül az Egyesület székhelye szerint illetékes Törvényszék előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

A tag jogai

 

6.§ (1) A tagok jogai:

 

  1. részt vehetnek az Egyesület munkájában, rendezvényein, felszólalhatnak az Egyesület Közgyűlésén, a rendes tagok gyakorolhatják szavazati jogukat;
  2. részt vehetnek az Egyesület tevékenységében, az alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában, ezek érdekében megfelelő tájékoztatást kérhetnek, véleményüket, javaslatukat szóban vagy írásban előterjeszthetik;
  3. az Egyesület egészének és szerveinek működésével, célkitűzéseinek, terveinek megvalósításával és anyagi, pénzügyi helyzetével összefüggésben az Egyesület szerveihez, tisztségviselőihez kérdéseket intézhetnek;
  4. igénybe vehetik az Egyesület szolgáltatásait és eszközeit;
  5. az Egyesület közreműködését, segítségét vagy védelmét kérhetik minden olyan esetben, amikor jog- vagy érdeksérelem éri őket, illetve életkörülményeik, szociális helyzetük azt indokolttá teszi;
  6. A 2011. évi CLXXV, a 2011. évi CLXXXL, valamint a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyv szerint az egyesület tagja választhat és választható a civil szervezet szerveibe.
  7. bármilyen, az Egyesületre tartozó kérdésben a Felügyelő Bizottságnál vizsgálatot kezdeményezhetnek.
  8. az Egyesület minden rendes tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és közvetlen módon részt vehet az Egyesület működését érintő kérdésről rendelkezni jogosult Közgyűlés döntéshozatalában. A tag a közgyűlésen  személyesen vagy közokiratban ill.   teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt meghatalmazással igazolt képviselője útján vehet részt, s szavazati jogát is ily módon gyakorolhatja.  A meghatalmazott lehet egyesületi tag is. Egy meghatalmazott egy tagot képviselhet.
  9. a pártoló tag tanácskozási és javaslattételi joggal rendelkezik, szavazati joga azonban nincs, és egyesületi tisztségre nem választható.

 

A tag kötelezettségei

 

7.§ (1) A tagok kötelességei:

  1. az alapszabályban foglaltakat megtartani;
  2. ha azt egészségi állapota megengedi, aktívan közreműködhet az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, az Egyesület feladatainak minél hatékonyabb megvalósítása érdekében a vállalt tevékenységet képességei szerint elvégezni;
  3. tagdíjat megfizetni, melynek összege: 3000 Ft/év/fő.

A tagdíjat készpénzben kell teljesíteni, a tárgyévet megelőző december 31. napjáig.

 

 

Az Egyesület szervezeti felépítése

 

  1. (1) A legfőbb döntéshozó szerv: a Közgyűlés.

(2) Az ügyintéző szerv: az Elnökség.

(3) Bizottságok: Felügyelő Bizottság.

(4) Az Egyesület vezető tisztségviselői: az elnök, az elnökség tagja, a Felügyelő Bizottság elnöke és tagja.

A Közgyűlés

 

  1. (1) Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, melyen az Egyesület rendes és pártoló tagjai jogosultak részt venni.

(2)A közgyűlés formái: rendes, rendkívüli, választó közgyűlés.

(3) a) Az Egyesület évente egy alkalommal rendes közgyűlést tart, amelyen elfogadja az elnökség beszámolóját, a közhasznúsági mellékletet;

  1. b) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha
  2. ba) az Elnökség azt szükségesnek tartja és erről határozatot hoz,
  3. bb) a bíróság azt elrendeli,
  4. bc) a tagok 1/3 része az ok és a cél megjelölésével azt kívánja,
  5. bd) a Felügyelő Bizottság az összehívást indítványozza.

Rendkívüli  közgyűlést  kell összehívni akkor is, ha:

  1. be) az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
  2. bf) az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni,
  3. bg) az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A rendkívüli közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni;

  1. c) Az Egyesület ötévenként választó közgyűlést tart, amelyen a tagok a teljes létszámú Elnökséget, Felügyelő Bizottságot választják meg. Az időközi választásokat a rendes közgyűlésen kell megtartani.

 

A közgyűlés összehívása

 

  1. (1) A közgyűlést szükség szerint, de legalább évenként egyszer össze kell hívni. A közgyűlést Győr város közigazgatási területén, a taglétszám befogadására alkalmas helyiségben kell megtartani.

(2) A Közgyűlés összehívásáról az Elnök köteles gondoskodni. Az Elnök a Közgyűlés ülését írásban, az ülést megelőző legalább 15 nappal korábban a tagok részére kiküldött, a Ptk. 3:71§ (d) pontjának megfelelően elkészített, a napirendet is tartalmazó meghívóval köteles összehívni. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak  a napirenden túl tartalmaznia kell a közgyűlés helyét és  időpontját, valamint a  határozatképtelenség esetén  megismételt közgyűlés időpontját, helyét és azt, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendek tárgyában a megjelentek számától  függetlenül határozatképes.

 

(3) A meghívót postai úton vagy a tag által erre a célra megadott e-mail címen kell kézbesíteni. A kézbesítés formájáról a tagnak írásban nyilatkoznia kell. A nyilatkozaton fel kell tüntetni a postázási címet vagy az e-mail címet, továbbá hogy a megadott elérhetőségek csak külön hozzájárulással adhatóak tovább. A meghívó alkalmazott formájáról feljegyzést kell készíteni.

A Közgyűlés üléseinek tervezett időpontjáról és napirendjéről szóló értesítőt az Elnök köteles az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán, hirdetőfüzet kifüggesztésével nyilvánosságra hozni.

(4) A Közgyűlés nyilvános, azon bárki részt vehet, szavazati joggal azonban csak az Egyesület rendes tagjai rendelkeznek.

A közgyűlés határozatképessége, döntési rendje

 

  1. (1) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha az Egyesület rendes tagjainak több mint fele, azaz 50 % plusz 1 fő jelen van.

Ha a szabályszerűen egybehívott közgyűlés nem határozatképes, akkor ugyanazon a napon, ugyanazon a helyen, azonos napirenddel, ismételt  közgyűlés tartható.

(2) A Közgyűlésen a határozatokat a szavazásra jogosult tagok – ha jogszabály, alapszabály vagy más belső szabályzat másképp nem rendelkezik – egyszerű szavazattöbbséggel, nyílt szavazással hozzák, szavazategyenlőség esetén az elnök a szavazás megismétlését rendeli el. Abban az esetben, ha a határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlésen csupán két tag van jelen, határozat csak e két tag egyhangú szavazatával hozható.

(3) Amennyiben a Közgyűlés olyan súlyú kérdésben kíván dönteni, amely a jelenlévő tagok egyenkénti szavazatát igényli, a levezető elnök e kérdésben elrendelheti a név szerinti szavazást.

(4) Titkos szavazással kell megválasztani az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjait.

(5) Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlésen jelenlévők ¾-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület céljainak módosításához és az egyesület  megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok  ¾-es  szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(6) A közgyűlés a (2) bekezdéstől eltérően titkosan, írásbeli szavazással dönt a szavazásban részt vevő tagok egyszerű szavazattöbbségével:

  1. az elnök, az elnökség négy tagjának, két póttagjának, a Felügyelő Bizottság három tagjának, egy póttagjának megválasztásáról;
  2. Az elnök, az elnökség tagjának, a Felügyelő Bizottság tagjának visszahívásáról. Az elnököt csak akkor lehet visszahívni, ha az új elnököt megnevezik. A két kérdésről egyszerre kell határozni.

(7) Amennyiben a jelenlévő tagok 20%-a indítványozza, titkos szavazást kell elrendelni a határozathozatal során.

(8) Azt a tagot, aki sem a sík-, sem a pontírás olvasására nem képes, a titkos szavazatának leadásához kérheti a Szavazatszámláló Bizottság segítségét.

 

A közgyűlés eljárási és tanácskozási rendje

 

  1. (1) A közgyűlés ülése nyilvános, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

(2) A rendes és a rendkívüli közgyűlés ülését az elnök vezeti. Akadályoztatása esetén az alelnök elnököl. Az elnöki és alelnöki tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök elnököl, ideértve a közgyűlés összehívását is. A választó közgyűlés levezető elnököt választ.

(3) A közgyűlés szabályszerű levezetése érdekében az elnök gondoskodik arról, hogy az ülésen a tagok mindenki számára hozzáférhető formában (Braille, öregbetűs, elektronikus) hozzáférjenek és értelmezhessék az Egyesület hatályos alapszabályát és szabályzatait.

(4) Az ülést az elnök nyitja meg. Az elnök feladata a megjelent tagok számbavétele és a közgyűlés határozatképességének megállapítása, a napirend előterjesztése, valamint javaslattétel a jegyzőkönyvvezető és -hitelesítők személyére, továbbá a Szavazatszámláló Bizottság elnöke és tagjai személyére.

(5) A közgyűlés megválasztja a jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tagot.

(6) A közgyűlés megválasztja a szavazatszámláló bizottságot, amely a nyílt szavazatok számlálására egy elnökből és két tagból áll, a titkos szavazatok számlálására pedig egy elnökből és négy tagból álló testület. A titkos szavazatokat számláló bizottságnak két síkírást olvasó és szükség esetén két Braille-írást olvasó tagja van. A szavazatszámláló bizottság tagja nem lehet az Egyesület tagja, az Egyesület alkalmazottja, vagy az Egyesülettel bármilyen jogviszonyban álló személy.

(7) A Közgyűlés határozathozatalában – összeférhetetlenség miatt – nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.

A felszólalások fajtái

 

13.§ A Közgyűlés ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

  1. a) felszólalás ügyrendi kérdésben;
  2. b) napirendhez kapcsolódó felszólalás;
  3. c) napirenden kívüli felszólalás.

 

Felszólalás ügyrendi kérdésekben:

 

  1. (1) A tárgyalt napirendi pontot érintő ügyrendi kérdésben bármelyik tag bármikor szót kérhet.

(2) Az ügyrendi kérdésben szót kérő tagot az elnök felhívhatja, hogy tartalmilag utaljon az alapszabálynak a felszólalásához kapcsolódó szabályára.

(3) Amennyiben az ülés elnöke megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a felszólalótól megvonhatja a szót.

 

A közgyűlés elnökének jogköre, a napirendhez kapcsolódó felszólalások

 

  1. (1) A Közgyűlés felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak. E kérdésben vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Felszólalni, hozzászólni csak akkor és olyan sorrendben lehet, ahogy az ülés elnöke, a jelentkezés sorrendjében, előzetesen megadta a szót.

(3) Engedély nélküli megszólalás a tanácskozási rend megzavarásának minősül, ez esetben az ülés elnöke figyelmeztetheti a hozzászólót. Engedély nélküli hozzászólásnak az minősül, ha a felszólaló nem kért szót. Ha a hozzászólónak az elnök nem adja meg a szót, a tagok egyharmadának javaslatára a közgyűlés az elnök döntését egyszerű szótöbbséggel felülbírálhatja.

(4) Az ülés elnöke minden napirendi pontról külön vitát nyit, de javaslatot tehet egyes napirendi pontok összevont tárgyalására is. Az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti, a kiegészítés akkor indokolt, ha olyan összefüggést tár fel, melyet az előterjesztés nem tartalmaz, vagy az előterjesztés elkészítése és a tárgyalás időpontja között olyan változás állt be, mely a döntéshozatalt befolyásolhatja.

(5) A tanácskozási joggal jelen lévők az előterjesztésre vonatkozóan az előadóhoz kérdéseket intézhetnek és hozzászólhatnak.

(6) Az ülés elnökének jogkörei:

  1. a) Az ülés elnöke gondoskodik a közgyűlés rendjének fenntartásáról;
  2. b) figyelmeztetheti azt a hozzászólót, aki eltért a témától, vagy felhasználta a hozzászólásra előre meghatározott időt, a tárgytól eltérő felszólalást félbeszakíthatja. (A tárgytól való eltérést – vita esetén – a jelenlévőknek egyszerű többséggel kell megállapítaniuk.);
  3. c) rendreutasíthatja azt a felszólalót, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;
  4. d) megállapíthatja, hogy valamely hozzászólás tartalma az előzőekben már elhangzott felszólalás ismétlése, ismétlés esetén erre a körülményre a felszólaló figyelmét felhívja, újabb ismétlés esetén a szót megvonja;
  5. e) a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a vita lezárását;
  6. f) tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja, vagy berekesztheti.

(7) A napirendi pont előadója a vita során választ ad a felmerült kérdésekre.

(8) A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintettnek joga van az ülés vezetőjének döntésétől függően, a felszólalást követően nyomban, vagy a napirendi pont lezárása után, legfeljebb egyszer 2 perc időtartamban észrevételt tenni. Az ülés vezetője engedélyének megtagadása esetén az érintett kívánságára e tárgyban a Közgyűlés vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. Viszontválasznak helye nincs.

(9) A napirendi pont tárgyalásának időbeli elhúzódása esetén, a napirend tárgyalásának meghosszabbításáról vagy lezárásáról, vagy elnapolásáról szavazni kell. Elnapolás esetén az ismételt megtárgyalás időpontját meg kell határozni.

(10) Az ülés vezetője, az előterjesztő vagy bármely tag javasolhatja a vita lezárását, e kérdésben a közgyűlés vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. Ha a napirendben több felszólaló nincs, az ülés vezetője a vitát lezárja. Határozathozatal csak a napirendi pont megtárgyalásának befejezése után következhet.

(11) Az ülés elnöke, a vita lezárása után előbb a módosító indítványt, majd minden esetben az eredeti javaslatot is szavazásra köteles feltenni. Amennyiben több módosító indítvány is elhangzott, akkor azokat az elhangzás időbeni sorrendjében kell szavazásra feltenni. Az előterjesztésről a közgyűlés határozatot hoz.

(12) Az ülés elnöke a napirend tárgyában szabályszerűen előterjesztett határozati javaslathoz kötve van, határozati javaslatot annak végrehajtására megadott határidő kitűzésével és felelős megjelölésével kell előterjeszteni. (Nem szükséges a végrehajtásért felelős személy megjelölése, ha a határozat csak általános érvényű állásfoglalást tartalmaz).

(13) A szavazásra bocsátandó határozati javaslatot vita után az előterjesztő fogalmazza meg. A határozati javaslat részekre is bontható, ez esetben részenként kell szavazásra bocsátani és a rész elfogadásához is a határozati javaslat témakörére előírt szavazati arány szükséges.

 

Napirenden kívüli felszólalások

 

  1. (1) Napirenden kívüli felszólalást az ülés elnöke engedélyezhet.

(2) A napirenden kívüli felszólalásra a napirend szerinti felszólalás szabályait kell alkalmazni, mind az ülés vezetése, mind a hozzászólások, mind a döntéshozatali rend tekintetében.

 

A megismételt közgyűlés szabályai

 

  1. (1) Amennyiben a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt Közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – Közgyűlés napjára, ugyanarra a helyszínre, ugyanazzal a napirenddel, fél órával későbbi időpontra is összehívható.

(2) Az új időpontot az eredeti meghívóban meg kell jelölni. Az eredeti Közgyűlésre szóló meghívóban fel kell tüntetni az ismételt közgyűlés körülményeit: időpontját, helyszínét, és azt, hogy az eredeti napirendek tárgyában a megjelentek számától függetlenül határozatképes a Közgyűlés.

(3) A megismételt közgyűlés alapszabály módosításáról, egyesüléséről és szétválásáról vagy az Egyesület más Szövetségbe történő belépéséről a jelenlévők ¾-es szótöbbséggel hozott határozattal dönthet. A célok módosításához és az egyesület megszüntetéséhez a szavazatra jogosult tagok ¾-es szótöbbsége szükséges

 

A Közgyűlés hatásköre

 

  1. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
  2. az alapszabály megállapítása és módosítása;
  3. az éves költségvetés meghatározása, jóváhagyása és a közhasznúsági melléklet elfogadása;
  4. az Elnökség és a Felügyelő Bizottság megválasztása és visszahívása, javadalmazásuk megállapítása;
  5. az Elnökség beszámolójának – beleértve a pénzügyi beszámolót is – megtárgyalása, elfogadása;
  6. a Felügyelő Bizottság jelentésének megtárgyalása, elfogadása;
  7. más egyesülettel való egyesülésének, illetve megszűnésének kimondása, más egyesülettel történő érdekvédelmi szövetség létrehozása, ilyen szövetségbe történő belépés és abból való kiválás;
  8. belső szabályzatok elfogadása, módosítása;
  9. döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal, vagy a Közgyűlés magának tart fenn, kivéve, ha az más egyesületi szerv hatáskörébe tartozik.

 

Jegyzőkönyv, határozatok

 

  1. (1) A Közgyűlés üléséről az ülést követő 15 napon belül írásba foglalt jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell:

  1. az ülés helyét, időpontját és az azon – a jelenléti ív szerint – részt vevő rendes egyesületi tagok számát;
  2. az ülést levezető elnök és a két hitelesítő tag megválasztásának tényét és nevét;
  3. az elfogadott napirendet;
  4. az elhangzott hozzászólások és felszólalások lényegét és a hozzászóló, a felszólaló személy nevét;
  5. a hozott határozatokat, a döntés hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, illetve, ha ez lehetséges, személyét, valamint a határozat végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelős személy megjelölését.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti íveket, az írásbeli előterjesztéseket. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés által megválasztott levezető elnök és a hitelesítésre megválasztott két tag hitelesíti.

(4) A Közgyűlésen hozott határozatokról az Elnökség folyamatos nyilvántartást vezet (Határozatok könyve). A nyilvántartásban a határozat szövegét szó szerint rögzíteni kell. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a határozat meghozatalának kelte, sorszáma, a szavazás aránya egyértelműen megállapítható legyen. A nyilvántartásba vett határozatot a levezető elnök és a két hitelesítő tag hitelesíti.

(5) Az Elnök köteles a Közgyűlés határozatait az Egyesület székhelyén a meghozatalukat követően 15 napos kifüggesztéssel nyilvánosságra hozni, ezzel egyidejűleg az érdekelt személyekkel írásban is közölni.

(6) Az írásba foglalt jegyzőkönyvet hangfelvétel alapján, az ülést követő tizenöt napon belül, kell elkészíteni. A jegyzőkönyv elkészülte, hitelesítése és aláírása, valamint nyilvánosságra hozása után 30 nappal a hangfelvételt meg kell semmisíteni abban az esetben, ha az ülésen felszólaló, a jegyzőkönyvben idézett egyetlen személy sem emel kifogást a jegyzőkönyv hitelessége ellen. A kifogást a jegyzőkönyv nyilvánosságra hozatalától számított 30 napon belül lehet előterjeszteni.

Nyilvánosságra hozatalon a székhelyen történő nyomtatott formában való elhelyezést kell érteni, ennek dátumát  az irattárban rögzíteni kell. Amennyiben az ülésen felszólaló és a jegyzőkönyvben idézett személy olyan kifogással él, hogy szavait a jegyzőkönyv nem hűen idézi, úgy a hangfelvételt az eset tisztázásáig meg kell őrizni. A kifogással élőnek módot kell adni arra, hogy a saját szavairól készült hangfelvételt meghallgassa. A hangfelvétel tényét, az ülés megkezdésekor, az elnök köteles közölni a Közgyűlés résztvevőivel.

A jegyzőkönyvet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés által választott két hitelesítő írja alá.

 

Az elnökség

 

  1. (1) Az Egyesület ügyintéző testületi szerve az Elnökség, amely Elnökből, Alelnökből és további három rendes elnökségi tagból álló, összesen öt (5) fős testület. Az Elnökséget és az Elnököt a Közgyűlés az Egyesület rendes tagjai közül öt év időtartamra titkos szavazással választja meg. Az alelnököt az elnökség választja meg tagjai közül egyszerű szavazattöbbséggel, a megválasztását követő első ülésén. A szavazás módját az elnökség maga határozza meg.

(2) A közgyűlés az elnökségbe két póttagot is választ, akik – az elnökség által meghatározott sorrendben – a kiesett elnökségi tagok helyén, e személyek elnökségi tagságának megszűnése napjával az elnökség mandátumának lejártáig az elnökség rendes tagjai lesznek. Az elnökség póttagjai mindaddig, míg az elnökség rendes tagjává nem válnak, az elnökség ülésén tanácskozási joggal vehetnek részt.

(3) Elnökké, elnökségi taggá és elnökségi póttaggá az a nagykorú személy választható, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Az elnökség tagja ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet elnökségi tag – a 30. § (3) és (5)-(6) bekezdés szabályaira és a Ptk. 3:22 §-ra  is figyelemmel – az,

  1. a) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült;
  2. b) akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak;
  3. c) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet elnökségi tag az, akit eltiltottak ezen tevékenységtől.

(4) Két Közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe. Az Elnökség a döntéseiről, intézkedéseiről a soron következő Közgyűlésen köteles beszámolni.

Az elnökség tagjai

 

  1. (1) Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen a Szövetséggel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, a Szövetség tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

(2) Az elnökségi tagok a közhasznúsági tevékenységeket egymás közt felosztva felügyelik, amely feladatok ellátásához a hivatal szakmai segítséget nyújt.

(5) Az Elnökség tagjai tiszteletdíjban vagy munkaviszony, vagy megbízási jogviszony során munkabérben vagy megbízási díjban és költségtérítésben is részesülhetnek, melynek feltételeit, összegét és elszámolásának rendjét a Közgyűlés évente a költségvetés részeként előre határozza meg.

(6) törölt – 2019.04.15.

 (7) törölt – 2019.04.15.

(8) törölt – 2019.04.15.

 (9) törölt – 2019.04.15.

(10) Az Elnökségi tagság megszűnik:

  1. a megbízatás időtartamának lejártával;
  2. a tag elhalálozásával;
  3. a tag lemondásával;
  4. a tag visszahívásával.

(11) Visszahívásra kerülhet sor a tagnak az elnökségi tagsági kötelezettség gyakorlásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén, vagy a Közgyűlés bizalmatlansági indítványa alapján. A tag visszahívására a Közgyűlés jogosult. A visszahívás módjára a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

  1. törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével;
  2. az Egyesület megszűnésével. Az Elnökség tagja tisztségéről bármikor írásban, indokolás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályos, ha az írásba foglalt lemondást az Elnökség a lemondó tagtól akár személyesen, akár postai úton átvette.
  3. az elnökségi tag cselekvőképességének e tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

(12) Ha valamelyik elnökségi tag tagsága annak lejártát megelőzően megszűnik, helyébe a legtöbb szavazatot kapott póttag lép. Póttag hiányában az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól.

 

Az elnökség feladatai, döntési rendje

 

  1. (1)Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal ülésezik.

(2) Az elnökség ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(3) Az Elnökség ülését az Elnök írásban, igazolható módon, vagy rövid úton: telefonon vagy elektronikus levélben kell összehívni. Az értesítés alkalmazott formájáról feljegyzést kell készíteni. Az Elnökség üléseinek tervezett időpontjáról és napirendjéről szóló értesítőt az Elnök köteles az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblára is kifüggeszteni, ily módon nyilvánosságra hozni.

(4) A meghívót az ülést megelőzően legalább öt nappal korábban közölt napirend megjelölésével kell kiküldeni. Halaszthatatlan ügyben, sürgős szükség esetén az említett időköz legfeljebb 3 napra lerövidíthető.

(5) Az egyes napirendi pontokhoz – tanácskozási joggal – meghívhatók az érdekelt személyek és szakértők is.

(6) Az Egyesület elnöke az Elnökség összehívásáról – a meghívó megküldésével – értesíti a Felügyelő Bizottság tagjait.

(7) Az Elnökség ülése nyilvános, azon bárki részt vehet, az érintett személy felszólalhat, szavazati joguk azonban csak az Elnökség tagjainak van. Az elnökségi ülések nyilvánossága kizárólag a személyiségi jogok és az adatvédelem érdekében korlátozható.

(8) Az Elnökség határozatképes, ha az ülésén tagjainak több mint a fele részt vesz.

(9) Az elnökség döntéseiről határozatot hoz. Határozatait nyílt szavazás útján, egyszerű szavazattöbbséggel hozza. Két elnökségi ülés között, halaszthatatlan döntéshozatal esetén, lehetőség van elektronikus szavazással határozni. Ebben az esetben a határozat akkor érvényes, ha azt az összes elnökségi tag több mint fele támogatja. Az elektronikus szavazást a soron következő elnökségi ülésen meg kell erősíteni.

(10) Az Elnökség üléséről az ülést követő nyolc napon belül írásba foglalt jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben rögzíteni kell:

  1. az ülés helyét, időpontját és az azon részt vevők nevét;
  2. a napirendet;
  3. az elhangzott hozzászólások lényegét és a hozzászóló személy nevét;
  4. a hozott határozatokat, a döntés hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, illetve személyét, valamint a határozat végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelős személy megjelölését. Az Elnökség határozatainak végrehajtásáért felelős személyeket és az érintetteket írásban értesíteni kell.

(11) Az elnökségi ülésen jegyzőkönyv hitelesítőt kell választani, aki ellenőrzi a jegyzőkönyvet, a határozatokat, és ezt aláírásával igazolja.

(12) Az Elnökség üléséről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti ívet és az írásbeli előterjesztéseket. Az Elnökség üléséről készült jegyzőkönyvet az Elnök, jegyzőkönyv vezetésére felkért jegyzőkönyvvezető illetve egy elnökségi tag hitelesíti. Az Elnökség az általa hozott határozatot az Egyesület székhelyén a meghozatalát követően 15 napos kifüggesztéssel nyilvánosságra hozza, ezzel egyidejűleg az érdekelt személlyel írásban is közli.

(13) Az Elnökség az általa hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet (Határozatok könyve). A nyilvántartásban a határozat szövegét szó szerint rögzíteni kell. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a határozat meghozatalának kelte, sorszáma, a szavazás aránya, a határozatot ellenző személye egyértelműen megállapítható legyen. A nyilvántartásba vett határozatot az Elnök és egy elnökségi tag hitelesíti.

(14) Az Elnökség határozathozatalában – összeférhetetlenség miatt – nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.

(15) Az elnökség tevékenységéről éves beszámolót készít.

(16) Az Elnökség feladata:

  1. gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról;
  2. biztosítja az alapszabályban és más egyesületi szabályzatokban foglaltak megtartását és megtartatását;
  3. előkészíti a Közgyűlést és beszámol a tevékenységéről;
  4. javaslatot tesz az éves tagdíj mértékére, előterjeszti az éves költségvetési és zárszámadási javaslatot, illetve a közhasznúsági mellékletet;
  5. a jogszabályoknak és az alapszabálynak megfelelően javaslatot tesz az Egyesület szervezeti és működési szabályzatára és egyéb szabályzataira, melyet a Közgyűlés elé terjeszt és az hagy jóvá;
  6. dönt az Egyesületen belül kistérségi érdekvédelmi csoportok működésének engedélyezéséről, megszűnéséről;
  7. dönt intézmény alapításáról vagy ahhoz való csatlakozásról, vállalkozási tevékenység indításáról;
  8. a Közgyűlés által elfogadott közhasznúsági mellékletet az Egyesület hivatalos internetes oldalán (www.gyorivakok.hu), valamint az NAV honlapján közzéteszi;
  9. dönt tagnyilvántartásból való törlésről, tag kizárásáról és a pártoló tag jelentkezésének elfogadásáról, pártoló tagsági jogviszonyt megtestesítő okirat kiállításáról;
  10. dönt sajtótermék kiadásáról, Internetes honlap létesítéséről, működtetéséről;
  11. dönt az Egyesületet terhelő kötelezettségek és megillető jogosultságok vállalásáról;
  12. dönt az Egyesület együttműködési megállapodásairól, gondoskodik az érdekvédelmi szövetségben fennálló tagsági jogviszonyból eredő kötelezettségek teljesítéséről;
  13. dönt adományok elfogadásáról vagy visszautasításáról, adománygyűjtésről, tartós adományozóval történő megállapodásról;
  14. dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
  15. l) dönt minden olyan kérdésben, amit jogszabály vagy az alapszabály a hatáskörébe utal

(17) Az Elnökség biztosítja az Egyesületnek az alapszabályban meghatározottak szerinti folyamatos működését, gondoskodik az Egyesület vagyonának az alapszabályban rögzített céloknak megfelelő felhasználásáról. Meghatározza a kitűzött cél megvalósításához szükséges tárgyi és személyi feltételeket, az Elnök útján gondoskodik azok biztosításáról.

(18) Az Elnökség feladata, hogy az Egyesület részére az alapszabályban meghatározott közhasznú célja megvalósításához szükséges anyagi forrásokat biztosítsa a törvényes lehetőségek igénybevételével, mint adományok gyűjtése, tartós támogatók szerzése, pályázatokon való részvétel.

(19) Az Elnökség tagjai, mint vezető tisztségviselők az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályokban, az alapszabályban, egyéb szabályzatokban, illetve a Közgyűlés által hozott határozatokban foglalt kötelezettségek vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.

Az Elnök

 

  1. (1) Az Egyesületet az Elnök képviseli a bíróságok, hatóságok és egyéb szervek előtt, továbbá harmadik személyekkel szemben, esetenként vagy az ügyek meghatározott részére nézve azonban képviseleti jogát az Egyesület munkatársára vagy külső harmadik személyre írásbeli meghatalmazással átruházhatja.

(2) Az Elnök feladata:

  1. előkészíti és összehívja a Közgyűlést;
  2. összehívja és vezeti az Elnökség ülését;
  3. dönt tagfelvételről, intézkedik a tagnyilvántartás hiteles vezetéséről, illetve az Egyesület könyveinek és egyéb nyilvántartásainak vezetéséről, gondoskodik az adatszolgáltatások teljesítéséről;
  4. gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség döntéseinek végrehajtásáról;
  5. irányítja és ellenőrzi az Egyesület tevékenységét;
  6. az Egyesület székhelyén biztosítja az irat betekintési jog gyakorlását oly módon, hogy a közhasznú szervezet működésével kapcsolatban keletkezett iratokba – előre egyeztetett időpontban – bárki betekintést nyerhessen;
  7. az Elnökség tevékenységéről igény szerint, de legalább évente egy alkalommal a Közgyűlésnek és az Egyesület támogatóinak beszámol;
  8. ellátja az Egyesület operatív ügyintéző szervezetének felügyeletét, az Egyesület munkavállalói felett gyakorolja a munkáltatói jogokat,
  9. az Egyesület tagsága által felvetett kérdésre vagy panaszra 30 napon belül írásban köteles érdemi választ vagy a panasz kivizsgálásáról szóló megállapítást adni;
  10. ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály, alapszabály, közgyűlési határozat vagy belső szabályzat a társadalmi szervezet vezetője számára előír.

(3) Az Elnök tartós akadályoztatása esetén jogkörében az Alelnök jár el. Az Alelnök feladata az Elnök hatáskörébe tartozó szervezési, döntési feladatok előkészítése, az Elnök hatékony munkavégzésének elősegítése. Az Alelnök rendes tagja az Elnökségnek

(4) Az elnök az elnöki feladatok ellátása miatti akadályoztatásáról haladéktalanul tájékoztatja az alelnököt.

 

A Felügyelő Bizottság

 

  1. (1) A közgyűlés az Egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére titkos szavazással – öt éves időtartamra – három tagból és egy póttagból álló Felügyelő Bizottságot választ. A Felügyelő Bizottság első ülésén megállapítja ügyrendjét, illetőleg tagjai közül elnököt választ. A felügyelőbizottság tagjai a szövetség elnökségétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

(2) A felügyelőbizottság tagja a Ptk. 3:26§ (2) alapján az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn,, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a szövetség vezető tisztségviselője.

(3) A Felügyelő Bizottság egy elnökből és két tagból álló szervezet. A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A három bizottsági tag, a megválasztásukat követően ülést tart és nyílt szavazással megválasztják maguk közül a bizottság elnökét. Az alakuló ülést a korelnök nyitja meg és vezeti.

(4) törölt – 2019.04.15.

(5) A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során az Elnökségtől jelentést, az egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A bizottság munkájáról évente jelentést tesz az egyesület közgyűlésének.

(4) A Felügyelő Bizottsági tagság megszűnik:

  1. a) a tag halálával;
  2. b) a tag lemondásával, amelyet a tag írásban köteles közölni a Szövetség elnökével;
  3. c) a közgyűlés általi visszahívással. Visszahívásra kerülhet sor, ha a tag bármely okból feladatait nem látja el és emiatt a Bizottság működése elnehezül;
  4. d) A Szövetség megszűnésével;
  5. e) ha a tag az alapszabályban meghatározott összeférhetetlenségi helyzetet 30 napon belül nem szünteti meg;
  6. f) A határozott idő lejártával. Az öt éves határozott idő a választó közgyűlést követő ötödik évben, a választó közgyűlésen a választás megkezdésével jár le. A választó közgyűlés eredménytelensége esetén haladéktalanul össze kell hívni az új választó közgyűlést.

(5) Ha valamelyik bizottsági tag tagsága annak lejártát megelőzően megszűnik, helyébe a legtöbb szavazatot kapott póttag lép. Póttag hiányában az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól.

(6) A Felügyelő Bizottság tagjai tevékenységüket díjazás nélkül látják el, indokolt esetben költségeik is megtérítendőek.

(7) A Felügyelő Bizottság működési rendje:

  1. A Felügyelő Bizottság ülését szükség szerint, de legalább évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A Felügyelő Bizottság üléseit a felügyelő bizottság elnöke jogosult összehívni a tagoknak, továbbá az egyéb érdekelteknek címzett, az ülés tervezett napirendjét is tartalmazó írásbeli meghívó útján. A meghívók elküldése és az ülés időpontja között legalább 5 napnak kell eltelnie. Az elnök köteles a Felügyelő Bizottságot összehívni, ha azt bármely felügyelő bizottsági tag az ok és a cél megjelölésével kezdeményezi.
  2. A bizottság ülése nyilvános, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható;
  3. Az ülést az elnök vezeti le. Az ülésről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a résztvevők nevét, a hozzászólások lényegét és a határozatokat. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyv vezetésére felkért jegyzőkönyvvezető írja alá.

(8) A Felügyelő Bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon legalább két tag jelen van. A felügyelő bizottság valamennyi határozatát, döntését a jelen lévő tagok egyhangú szavazatával hozza.

(9) Egyebekben a Felügyelő Bizottság, írásban maga határozza meg ügyrendjét, a megválasztásától számított 60 napon belül. Az ügyrendet annak elfogadásától számított 30 napon belül az Egyesület elnökének tájékoztatásul megküldi.

(10) A felügyelőbizottság köteles a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.

(11) A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és  gazdálkodását. Ennek során az Elnökségtől jelentést, az egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, az Egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja. A bizottság munkájáról évente jelentést tesz az egyesület közgyűlésének.

(12) A Felügyelő Bizottság elnöke és bármely tagja az egyesület elnökségének ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

(13) A Felügyelő Bizottság köteles a Közgyűlést vagy az elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:

  1. az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a közgyűlés döntését teszi szükségessé;
  2. az elnökség elnöke vagy bármely tagja felelősségét megalapozó tény merült fel.

(14) A Közgyűlést vagy az Elnökséget a Felügyelő Bizottság indítványára annak megtételétől számított 30 napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

(15) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

(16) A Felügyelő Bizottság köteles munkájáról évente beszámolni a közgyűlésnek. A beszámolót az elnök részére küldi meg, aki azt köteles a közgyűlés meghívójával egyidejűleg továbbítani a tagnak.

(17) A Felügyelő Bizottság a feladatai ellátása érdekében  – a szakértelmét meghaladó speciális kérdésekben – az Egyesület költségén külső szakértő, illetve szakértői testület bevonására is.

 

Összeférhetetlenségi és felelősségi szabályok

 

  1. (1) A közgyűlés, valamint az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
  2. a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  3. b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt; továbbá
  4. c) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
  5. ca) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a szövetség terhére másfajta előnyben részesít;
  6. cb) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  7. cc) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  8. cd) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a szövetségnek nem tagja; vagy
  9. ce) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Ha egy tag vagy tisztségviselő valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

(2) Nem minősül előnynek a Szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

(3) Nem lehet az elnökség tagja az a személy, aki

  1. a) egymásnak közeli hozzátartozója;
  2. b) a Szövetséggel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;
  3. c) a közgyűlés választása szerint egyéb tisztséget tölt be;
  4. d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

(4) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

  1. a) a közgyűlés, illetve az elnökség elnöke vagy tagja (ide nem értve a Szövetség közgyűlésének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be);
  2. b) az Egyesület a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;
  3. c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján az alapszabályban foglaltaknak megfelelően nyújtott alapcél szerinti juttatást -, illetve
  4. d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

(5) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

  1. a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
  2. b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
  3. c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
  4. d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

(6) Nem lehet a Egyesület vezető tisztségviselője az a személy, akinek az állami adóhatóságnál tartozása van.

(7) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles a Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

(8) Az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat az elnök készíti elő és a tisztségviselő írja alá. A nyilatkozatot teljes bizonyítóerejű magánokiratba kell foglalni.

(9) Az elnökség tagja az ügyvezetési tevékenysége során az Egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az Egyesülettel szemben.

(10) A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a szövetségnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az Egyesülettel szemben.

(11) Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az Egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az Egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

(12) Ha az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az Egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az Egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

 

Az Egyesület vagyona és gazdálkodása

 

  1. (1) Az Egyesület saját vagyonával a vonatkozó pénzügyi rendelkezések alapján a Közgyűlés által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik.

(2) Az Egyesület tartozásaiért teljes vagyonával felel, a tagok saját vagyonukkal nem felelnek az egyesület tartozásaiért.

(3) Az Egyesület vagyona az alábbi bevételeiből képződik:

  1. az Egyesület tagjaitól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;
  2. az alapszabály szerinti közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül  kapcsolódó bevétel;
  3. az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
  4. az Egyesület eszközeinek befektetéséből származó bevétel;
  5. egyéb, jogszabályokban meghatározott bevétel;
  6. a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.

(4) Az Egyesület évente képződő vagyona az egyesületi célkitűzés megvalósítása érdekében végzett tevékenységre és az egyesület működésével kapcsolatos kiadások fedezésére használható fel.

(5) Az Egyesület költségei:

  1. a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
  2. az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
  3. a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
  4. a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

(6) Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

(7) Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

(8) Az Egyesület vállalkozói tevékenységi körébe tartozhat a TEÁOR’08 besorolása szerint különösen az alábbi tevékenységek folytatása:

85.59’08         M.n.s. egyéb oktatás

88.99’08         M.n.s. egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül

(9) Az Egyesület:

  1. vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel;
  2. az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

(10) Az Egyesületnek az alapszabályban meghatározott közhasznú cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

 

Beszámolási szabályok

 

  1. (1) Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni. Az Egyesület éves beszámolóját és közhasznúsági mellékletet az Elnökség előterjesztése alapján a Közgyűlés nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel fogadja el. Az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2) A közhasznúsági melléklet tartalmazza:

  1. a számviteli beszámolót;
  2. a költségvetési támogatás felhasználását;
  3. a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
  4. a cél szerinti juttatások kimutatását;
  5. a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
  6. az egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
  7. a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

(3) Az Egyesület éves közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. Az egyesület a közhasznúsági mellékletet, valamint gazdálkodásának legfontosabb adatait az Egyesület internetes oldalán, valamint az APEH honlapján köteles nyilvánosságra hozni.

 

 

A közzététel és az iratbetekintés

 

  1. (1) Az Egyesület köteles a közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta. Az Egyesület közzétételi kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget.

(2) A közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. Az Egyesület a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.

(3) Az Egyesület beszámolójába, működésével kapcsolatosan keletkezett irataiba bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet.

(4) Az iratbetekintés igényét az elnöknél kell írásban előterjeszteni, aki ezt munkanapokon, előre egyeztetett időpontban köteles biztosítani.

(5) a közérdekű adatok megismerésének szabályait a 2011 . évi CXII., 2013-ban módosított. törvény tartalmazza.

Egyéb rendelkezések

 

29.§ (1) Az Egyesület megszűnik a Ptk. 3:48, 83, 84, 85. § alapján ha:

  1. megszűnést a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja,
  2. a bíróság megszünteti,
  3. más egyesülettel egyesül.

(2) A megszűnés esetén a vagyonról a közgyűlés határoz.

(3) Az Egyesület megszűnése esetén a vagyont az alapszabályban megjelölt célhoz hasonló közérdekű célra kell fordítani.

(4) az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a hatályos Polgári Törvénykönyv és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény és módosításai a rendelkezései irányadók, annak keretei között a  közgyűlés bármely kérdésben határozatot hozhat.

(5) Az Egyesület beszámolójára a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

(6) Az Egyesület működéséhez szükséges, a jogszabályok által előírt szabályzatok elkészítése az elnök feladata, elfogadása az elnökség hatáskörébe tartozik.

 

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezés

 

  1. Ez az alapszabály a közgyűlés általi elfogadását követően lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 2015. április 27-én egységes szerkezetbe foglalt és elfogadott alapszabály.

 

Jelen alapszabályt a Vakok és Gyengénlátók Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete közgyűlése Győrben fogadta el  2019. április 15. napján

 

Győr, 2019. április 15.

…………………………………..

Szalai Miklósné

elnök

Záradék

 

Szalai Miklósné, mint a  Vakok és Gyengénlátók Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesületének elnöke, aláírásával igazolja, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a 2019.   április 15. napján tartott közgyűlésen elfogadott   alapszabály  módosításai alapján  hatályos tartalmának.

 

A módosítások félkövér, dőlt betűtípussal és aláhúzással kerültek jelölésre.

 

A 2019. április 15-én elfogadott módosítások a következő  pontokat érintik: 4.§ (1) bek., 6.§ (1) bek. h) pont,  9.§ (3) bek. b) pont, 11.§ (1) és (5) bek., 12.§ (2) és (5) bek., 15.§ (10) bek., 17.§ (3) bek., 19.§ (6) bek., 21,§ (1) bek., 21.§ (6), (7), (8) és (9) bek. törölve, 24.§ (4) bek. törölve, 24.§ (6) c) és f) pont, (18) bek., 25.§ (1), (3) és (4)  bek., 29.§ (4) bek., 30.§

 

Ellenjegyzem  Győrött, 2019.  április  15.  napján.

 

 

 

………………………………………………

  1. Pregun Gabriella

ügyvéd

9021 Győr, Árpád  út 47.

KASZ: 36067433

 

 

Akadálymentes beállítások