Akadálymentes beállítások
10 éve a nemzeti összetartozás napja
A trianoni békeszerződés (magyar forrásokban gyakran békediktátum,
illetve kényszerszerződés, békeparancs) az első világháborút lezáró
Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként az első
világháborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia
egyik utódállama) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai
(Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Japán, Belgium, Kína, Kuba,
Görögország, Nicaragua, Panama, Lengyelország, Portugália, Románia, a
Szerb-Horvát-Szlovén Állam, Sziám és Cseh-Szlovákország) között
létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia
felbomlása miatt meghatározta Magyarország új határait és sok kis
multinacionális államot hozott létre a birodalom helyett.
A szerződést a felek, budapesti idő szerint 1920. június 4-én 16:32-kor
írták alá a versaillesi Nagy Trianon-kastély 52 méter hosszú és 7 méter
széles folyosóján, a La galérie des Cotelles-ben.
A szerződésben a győztes felek kijelentik, hogy Magyarország felelős a
háborúban győztes államoknak okozott károkért (161. cikk), a VIII. rész
további cikkeiben és függelékeiben pedig részletesen szabályozzák az
ennek következtében teljesítendő jóvátétel feltételeit. A szerződésbe
foglalt megállapítások megegyeztek az Edvard Beneš cseh politikus által
megfogalmazottakkal, aki így vélekedett: „Az egész világ elborzadt …
és megértette, hogy a háborút nem egyedül az egykori Osztrák–Magyar
Monarchia végzetes politikája robbantotta ki, hanem sokkal inkább
Budapesten, mint Bécsben készítették elő.”
„ A Szövetséges és Társult Kormányok kijelentik és Magyarország
elismeri, hogy Magyarország és szövetségesei, mint e veszteségek és
károk okozói, felelősek mindazokért a veszteségekért és károkért,
amelyeket a Szövetséges és Társult Kormányok, valamint polgáraik az
Ausztria-Magyarország és szövetségesei támadása folytán rájuk
kényszerített háború következményeképpen elszenvedtek. ”
– az 1920. évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés
161. cikke
A trianoni békeszerződést a Magyar Királyság nevében az 1920 márciusában
Horthy Miklós által kinevezett Simonyi-Semadam-kormány képviseletében és
felhatalmazásával Benárd Ágost, a magyar kormány népjóléti és munkaügyi
minisztere, a küldöttség vezetője és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli
követ és államtitkár írta alá. A választás azért esett rájuk, mivel a
rangos és közismert politikusok egyike sem akarta magát kompromittálni a
hazánkra nézve végzetes és máig is meghatározó trianoni békeszerződés
aláírásával.
Az első világháborúban győztes antanthatalmak elsődleges célja
Németország és a háborúban vele szövetséges országok alapvető
meggyengítése volt, ezen felül céljuk volt a jelentős háborús jóvátétel
követelése, valamint a soknemzetiségű nagyhatalmak egységének megtörése
is, mint amilyen az Osztrák–Magyar Monarchia vagy az Oszmán Birodalom
volt. A döntéshozók a magyarokkal szembeni Európa-szerte létező
ellenséges hozzáállást sem tudták figyelmen kívül hagyni.
A történelmi okirat Magyarország (Magyar Királyság) új határainak
megállapítása mellett 35 000 főben korlátozta a magyar hadsereg
létszámát, megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását. Tartalmazta
az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is.
A szintén az antanthoz tartozó Amerikai Egyesült Államok, amely akkor
nem lett tagja a Népszövetségnek, a szerződést ugyan aláírta[13], de
később nem ratifikálta. Az USA és Magyarország később Washingtonban
kötött békét: ez a Népszövetségre vonatkozó cikkelyek kivételével szó
szerint megegyezik a trianonival. Az ily módon létrejött I. világháború
utáni kényszer-békerend azonban összeomlott.
„ Semmi kétség, hogy Magyarországot igazságtalanság érte, s ez az
igazságtalanság olyan természetű volt, amelybe jó lélekkel nehéz volt
belenyugodni: a történeti Magyarország területi állományát az etnikai
elv alapján bontották széjjel, ugyanakkor azonban ezt az etnikai elvet
Magyarország terhére nyilvánvalóan megsértették. ”
– Bibó István történész
A trianoni békeszerződésre emlékezve június 4-ét a magyar Országgyűlés
2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította.
Ezt a videót is legyen szíves felrakni az alábbi szöveggel:
Videó készült gyerekeknek ami Trianonról szól, szerintem érdemes
megnézni.